ETF kereskedés – Mi az és hogyan fektessünk be tőzsdén kereskedett alapokba?

Az ETF-ekbe való befektetés népszerűsége az elmúlt években látványosan megnőtt. Ennek egyik fő oka, hogy az ETF-ek segíthetnek a befektetések diverzifikálásában, a kockázat csökkentésében, valamint abban is, hogy könnyebben szerezz kitettséget egy-egy kiválasztott iparágban vagy piaci szektorban. Az új ETF-ek megjelenése különösen a 2020-as világjárvány után gyorsult fel. 2021-ben az új alapok létrehozásának üteme tovább nőtt, és a tendencia azóta sem látszik lassulni. Az ETF-piac értéke ma már meghaladja a 7 billió amerikai dollárt.

Vedd figyelembe, hogy a bemutatott adatok múltbeli teljesítményre utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

Az ETF-ek azért is vonzóak sok befektető számára, mert lehetőséget adnak a passzív befektetésre. Ennek lényege, hogy a kockázat csökkentése mellett vásárolsz, majd hosszabb távon tartod a pozíciódat. Ebben a cikkben bemutatjuk, mik azok az ETF-ek, kitérünk az ETF-befektetések legfontosabb kérdéseire, és elmagyarázzuk azt is, hogyan szerezhetsz kitettséget ezen a piacon az XTB Csoportnál.

Mi az az ETF-alap?

A tőzsdén kereskedett alap, vagyis az ETF egy olyan értékpapírtípus, amely egy adott szektort, indexet, árucikket vagy más eszközt követ. Az ETF-eket ugyanúgy megveheted és eladhatod a tőzsdén, mint a hagyományos részvényeket. Az ETF-ek felépítése sokféle lehet, és mindig az alap létrehozóinak stratégiájától függ. Így egy ETF követhet egyetlen árucikket, néhány részvény árfolyamát vagy akár értékpapírok nagy és sokszínű gyűjteményét is. Olyan ETF-ek is léteznek, amelyek nemesfémekhez, például aranyhoz, vagy az egész árupiaci szektorhoz biztosítanak kitettséget.

A tőzsdén kereskedett alap, vagyis az ETF egy olyan értékpapírtípus, amely egy adott szektort, indexet, árucikket vagy más eszközt követ. Az ETF-eket ugyanúgy megveheted és eladhatod a tőzsdén, mint a hagyományos részvényeket. Az ETF-ek felépítése sokféle lehet, és mindig az alap létrehozóinak stratégiájától függ. Így egy ETF követhet egyetlen árucikket, néhány részvény árfolyamát vagy akár értékpapírok nagy és sokszínű gyűjteményét is. Olyan ETF-ek is léteznek, amelyek nemesfémekhez, például aranyhoz, vagy az egész árupiaci szektorhoz biztosítanak kitettséget.

Az ETF-ekre szigorú szabályozás és ellenőrzés vonatkozik. Európában az ÁÉKBV-irányelv szabályozza őket, amely egységes keretet ad az európai ETF-ek működésének, és kötelező előírásokat vezet be a befektetők védelme érdekében. Ez a kollektív befektetések területén az egyik legmagasabb szintű fogyasztóvédelmi szabvány Európában.

Passzív vagy aktív befektetés?

Az aktív befektetés azt jelenti, hogy gyakrabban veszel és adsz el pozíciókat. A passzív befektetés ezzel szemben inkább arra épül, hogy ritkábban nyitsz és zársz ügyleteket, és hosszabb távon gondolkodsz.

A két megközelítés közötti különbség elsősorban a befektetési időtávban rejlik. Neked kell eldöntened, melyik illik jobban a céljaidhoz, a hozzáállásodhoz és ahhoz, mekkora kockázatot szeretnél vállalni. Ha rövid távú előnyt keresel a piacon, és gyorsabb hozamot vársz, akkor az aktív befektetés állhat közelebb hozzád.

A két megközelítés közötti különbség elsősorban a befektetési időtávban rejlik. Neked kell eldöntened, melyik illik jobban a céljaidhoz, a hozzáállásodhoz és ahhoz, mekkora kockázatot szeretnél vállalni. Ha rövid távú előnyt keresel a piacon, és gyorsabb hozamot vársz, akkor az aktív befektetés állhat közelebb hozzád.

Különböző befektetők 

Az aktív befektetés jellemzően a nagyobb kockázatot is vállaló befektetők számára lehet vonzó. Ha viszont a lehető leginkább csökkenteni szeretnéd a kockázatot, valószínűleg a passzív befektetés áll hozzád közelebb.

Kereskedési költségek 

Az aktív befektetés a gyakoribb kereskedés és a több megnyitott pozíció miatt magasabb tranzakciós költségekkel járhat. A passzív befektetésnél, mivel ritkábban kereskedsz, ezek a költségek jellemzően alacsonyabbak lehetnek.

Ármozgások 

Az aktív befektetés célja, hogy a rövid távú ármozgásokból profitálj. A passzív befektetésben ezzel szemben a hosszabb távú ártrendek és piaci mozgások kapnak nagyobb szerepet.

Az ETF-ekbe történő befektetés előnyei és hátrányai

Az ETF-ekbe való befektetést sokan biztonságosabbnak tartják a felépítésükből adódóan, de ahogy minden pénzpiaci befektetés, ez is kockázatokkal jár, és megvannak a maga előnyei és hátrányai.

Előnyök 

• Az ETF-ek alacsonyabb költségeket biztosítanak, mivel ha minden olyan részvényen nyitna egy pozciót, amelyet egy ETF a portfóliójában tart, az magasabb díjakat eredményezhetne. A tranzakciók számának minimalizálásával a pozícióköltségek alacsonyabbak lehetnek. 
• Az ETF-ekbe történő befektetés hozzáférést biztosít az Ön által választott iparág részvényeinek széles skálájához, így korlátozza a befektetési kockázatot, miközben az Ön által választott piaci szektorra összpontosít.
• A kockázatkezelés a tőzsdén való pénzkeresés egyik kulcsfontosságú tényezőjeként ismert. A portfólió diverzifikálásával vagy matematikai felosztásával csökken a befektetési kudarc valószínűsége (viszont még mindig lehetséges), és az ETF-árak ingadozása általában kiegyensúlyozottá válik.
• Egyes ETF-ek mögött egy adott árucikk vagy nemesfém fizikai szállítása áll, amelyet az ügyfelek nevében vásárolnak a piacon. Ez például lehetővé teszi, hogy fizikai fedezettel rendelkező arany ETF-re tegyen szert anélkül, hogy fizikai aranyat vásárolna.

Hátrányok

• Mivel az ETF-ek részvények változatos keverékét tartják, nem rendelkeznek akkora hozampotenciállal, mint az egyedülálló részvények, mivel az egyik vállalat részvényeinek nyereségét ellensúlyozhatja egy másik vállalat részvényeinek vesztesége. Ez az alacsonyabb befektetési kockázat ára, amelyet gyakran kockázat/jutalom aránynak (risk/reward ratio) neveznek.
• Az egyes ETF-ek portfóliója valóban gyenge lehet, rossz állapotban lévő vállalatokkal vagy túlértékelt vállalkozásokkal. Ebben a helyzetben az Ön befektetési kockázata hatalmas, a diverzifikáció pedig csak illúzió. Mindig nagyon fontos ellenőrizni, hogy az egyes ETF-portfóliókban milyen részvények vagy árucikkek vannak.
• Egyes rosszul, vagy passzívan kezelt ETF a rossz vállalatok kiválasztása miatt veszíthet értékéből. Így egy adott iparágra összpontosító ETF potenciálisan csökkenhet vagy észrevehetően lelassulhat annak ellenére, hogy az ágazat, amelyre összpontosít, növekedést mutat. A kockázat elkerülésére tett kísérlet még kockázatosabb lehet, ha a befektető nem végez kellő körültekintést a befektetés előtt.
• A passzív befektetés azért is kockázatos lehet, mert a piac még mindig mozgásban van, és az ETF-portfólió kiigazítása nélkül a rövid távú veszteségek hosszú távú problémává bővülhetnek, amelyet nehéz lehet visszafordítani és több hónapig vagy akár évekig tarthat. A történelem azt is mutatja, hogy nagyon magas a csődbe jutó vagy bukó vállalatok száma, valamint hogy az S&P 500 a 90-es években más részvényeket tartalmazott, mint most. Ez arra enged utalni, hogy néhány ETF valóban csapda lehet, de egyelőre senki sem tudja, hogy melyik. Az ETF-ek volatilitásának tökéletes példája a Cathie Wood által kezelt Ark Invest ETF-ek, amelyek a „Wall Street csúcsán“ voltak a Covid-járvány és a dovish Fed idején. 2022-ben viszont zuhantak, értékük 80%-át elvesztették ezekben a kockázatos eszközök számára nehezebb időszakokban.

ETF-ek vs. részvények 

Kontroll 

A legfontosabb különbség a két eszköz között az, mekkora kontrollod van a befektetési portfóliód felett. Amikor részvényeket vásárolsz, te döntöd el, mely vállalatokat választod, és így te állítod össze a portfóliódat.

Amikor ETF-et veszel, egy olyan eszközt vásárolsz, amelyet szakemberek állítottak össze piackutatás, vállalati kilátások és az alap stratégiája alapján. Ebben az esetben nincs közvetlen ráhatásod arra, hogyan néz ki az adott ETF portfóliója. Az összetétel maradhat változatlan, de módosulhat is, ha az alap kezelői így döntenek.

Hosszú távú horizont 

Az ETF-ek többnyire a hosszú távú trendekre építenek, nem pedig azokra a rövid távú, spekulatív mozgásokra, amelyek néha egy-két kereskedési nap alatt lefutnak, majd gyors eladási hullámmal érnek véget egy fontos hír után. Ha egy egész ágazatba fektetsz ETF-en keresztül, kevésbé vagy kitéve annak a kockázatnak, hogy egyetlen vállalatot botrány, gyenge eredmény vagy váratlan esemény érintsen. Előfordulhat, hogy egy konkrét cég gyengén teljesít, miközben maga az ágazat erős marad.

ETF CFD hozzáférés 

Az ETF CFD-k a részvény CFD-khez hasonlóan tőkeáttételes származtatott ügyletként vásárolhatók, ami növeli a befektetési kockázatot és a potenciális hozamot. Az ETF CFD-kkel való kereskedés esetében az árfolyammozgás a legfontosabb.

Az ETF CFD egy olyan pénzügyi szerződés, amelyben a nyitó és záró ár közötti különbségen érhetsz el nyereséget vagy veszteséget. Ez azok számára lehet érdekes, akik kedvelik a dinamikusabb és magasabb kockázatú kereskedést.

Például kereskedhetsz uránium ETF CFD-vel, és pénzügyi tőkeáttételt is használhatsz. A tőkeáttételes kereskedés lényege, hogy egy ETF pozíció megnyitásához nem szükséges a teljes ügyletértéket biztosítanod, csak annak egy részét. Ha például 1:5 tőkeáttételt használsz, 5000 USD értékű pozíciót is nyithatsz 1000 USD margin mellett. A CFD-kereskedés lehetővé teszi azt is, hogy eső piacon, short pozícióval is próbálj profitálni.

Ez a fajta kereskedés azonban különösen kockázatos lehet, mivel a tőkeáttétel a veszteségeket is felerősíti. Az ETF CFD-k segítségével akkor is gyorsabban növelheted a nyereségedet, ha az árfolyammozgás viszonylag kicsi, de ugyanígy a veszteséged is sokkal nagyobb lehet.

Kockázat kontra jutalom 

Az egyedi részvények általában nagyobb befektetési kockázattal járnak, viszont egy sikeres vállalat esetén nagyobb hozamot is hozhatnak. Az ETF-ek egyik fő célja ezzel szemben a kockázat mérséklése.

Volatilitás 

Az egyedi részvények árfolyama általában nagyobb mértékben ingadozik, mint az ETF-eké, ezért jellemzően volatilisabbak is.

Statisztikai nyertesek 

Statisztikai alapon az ETF-ek átlagosan gyakran kedvezőbb eredményt nyújtanak, mint az egyedi részvények. Mind az ETF-ek, mind a részvények fizethetnek osztalékot.

Különböző befektetők 

Az aktív befektetés inkább a nagyobb kockázatot vállaló befektetők számára lehet vonzó. Ha a kockázatot szeretnéd a lehető legjobban csökkenteni, akkor nagyobb valószínűséggel a passzív megközelítés illik hozzád.

Kereskedési költségek

Az aktív befektetés a gyakoribb ügyletkötések miatt magasabb tranzakciós költségekkel járhat. A passzív befektetésnél ezek a költségek jellemzően alacsonyabbak, mert ritkábban történik kereskedés.

Ármozgások 

Az aktív befektetés célja, hogy a rövid távú ármozgásokból termelj nyereséget. A passzív befektetésnél ezzel szemben inkább a hosszabb távú piaci mozgások számítanak.

Fizikai vagy szintetikus ETF? 

Az ETF-ek olyan jellemzően passzívan kezelt alapok, amelyek célja, hogy egy kiválasztott eszközcsoport teljesítményét kövessék. Ezt kétféleképpen tehetik meg: fizikai vagy szintetikus replikációval. Nézzük meg röviden, mit jelent ez a két modell.

Fizikai ETF-ek 

Ahogy a nevük is mutatja, a fizikai ETF-ek esetében az alap ténylegesen megvásárolja azokat az eszközöket, amelyeknek a teljesítményét követni szeretné. Ez lehet arany, ezüst vagy például az S&P 500 részvényeinek megvétele, ha az alap célja az adott index követése. Ilyenkor az alap által tartott részvények aránya jellemzően megfelel a követett index szerkezetének.

A fizikai követés korlátai 

Probléma akkor merülhet fel, ha az alap iránti kereslet nagyobb, mint a követett eszközök piaci likviditása. Ez előfordulhat például feltörekvő piacokra vagy új, innovatív szektorokra épülő alapok esetében. Ilyenkor nem biztos, hogy a piac elegendő mennyiségű eszközt kínál az ETF számára.

Másik problémát jelenthet, ha egy alap túl nagy részesedést szeretne megszerezni bizonyos vállalatokból. Ez a piaci szabályozástól függően további kötelezettségekkel, díjakkal vagy korlátozásokkal járhat, ami csökkentheti az alap hatékonyságát és lassíthatja a növekedését. Emiatt az ilyen ETF-ek igyekeznek elkerülni, hogy túl nagy részesedést halmozzanak fel egy-egy vállalatban.

A probléma megoldása 

Ilyen helyzetekben előfordulhat, hogy az ETF olyan eszközöket helyettesít más, hasonló eszközökkel, amelyeket nem tud közvetlenül megvásárolni. Például egy nyersanyagipari vállalatokra fókuszáló alap vehet olyan cégek részvényeit is, amelyek a bányászati infrastruktúrához kapcsolódnak.

Ez viszont részben szembemegy az ETF-ek eredeti logikájával, hiszen elvileg az a céljuk, hogy hűen kövessenek egy adott eszközcsoportot, ne pedig csak korreláló alternatívákat vásároljanak. Egy fizikailag fedezett ETF, például arany- vagy ezüstfedezetű ETF esetén, csődhelyzetben az alap birtokában lévő eszközöknek elvileg teljes mértékben fedezniük kell a befektetők követeléseit.

Szintetikus ETF-ek 

Ha a fizikai replikáció nem működik jól, akkor az ETF szintetikus replikációt alkalmazhat. Ilyenkor az alap nem közvetlenül birtokolja a követett eszközöket, hanem egy szerződésen, jellemzően swap-megállapodáson keresztül jut hozzá azok hozamához.

Ez azt jelenti, hogy az ETF olyan eszközök teljesítményét is képes lekövetni, amelyeknek fizikailag nem tulajdonosa. Ehhez általában egy nagy pénzügyi intézménnyel, például befektetési bankkal köt megállapodást.

Kockázati modell

A szintetikus replikációt általában kockázatosabbnak tartják. Ennek egyik oka, hogy a konstrukcióban megjelenik egy harmadik fél is, például egy befektetési bank, amely a teljesítmény biztosításáért felel. Ha ez az intézmény csődbe megy, a befektetők számára nehezebbé válhat a pénzük visszaszerzése.

A szintetikus ETF-ek támogatói ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek működési költsége gyakran alacsonyabb lehet. Arra is rámutatnak, hogy a fizikai ETF-ek esetében is van külső szereplő, aki az alap által birtokolt eszközöket kezeli vagy őrzi, ami szintén jelenthet további kockázatot.

Osztalékot kifizető vagy felhalmozó ETF modell? 

Az ETF-ek két alapvető típusa az osztalékot kifizető és a felhalmozó modell. Az osztalékot fizető ETF-ek a portfóliójukból származó jövedelmet kifizetik a befektetőknek. A felhalmozó ETF-ek ezzel szemben visszaforgatják ezt a jövedelmet, hogy növeljék az alap értékét és a benne lévő tőkét.

Osztalékot kifizető ETF-ek 

Az ETF-ek portfóliójában lévő pénzügyi eszközök gyakran termelnek hozamot. Kötvény ETF-ek esetében ez lehet kamat, részvény ETF-eknél pedig osztalék. Fontos tudni, hogy a különböző országok vállalataitól származó osztalékokra eltérő szabályok és adózási feltételek vonatkozhatnak, ezért az ETF által beszedett jövedelem is változó lehet.

Az osztalékot fizető ETF a beérkező jövedelem egy részét vagy egészét továbbadja a befektetőknek. Egyes ETF-ek kifejezetten osztalékfizető vállalatokra koncentrálnak, ezért az ilyen alapokból érkező kifizetések gyakran kiszámíthatóbbak. Ezeket a kifizetéseket általában havonta, negyedévente, félévente vagy évente teljesítik.

A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy az osztalékot fizető ETF-ek működése valamivel összetettebb, mert időbeli eltérés lehet aközött, hogy az alap mikor kapja meg az osztalékot vagy kamatot, és mikor fizeti azt ki a befektetőknek. Ez az időbeli eltérés kiteszi az alapot a piaci mozgásoknak, bár ez a részvénytulajdonosok számára általában nem okoz közvetlen problémát.

Felhalmozó ETF-ek 

A felhalmozó ETF-ek nem fizetik ki a jövedelmet, hanem további részvényekbe és kötvényekbe fektetik vissza, ezzel növelve az alap értékét. Ez hozzájárulhat a hosszú távú tőkenövekedéshez.

A felhalmozó ETF-ek gyakran adóhatékonyabbak lehetnek azok számára, akik hosszabb ideig szeretnék tartani a pozíciójukat, mivel a kapott osztalékot nem közvetlenül kapod kézhez.

Összefoglaló 

A választás a két ETF-modell között attól függ, hogy rendszeres jövedelmet szeretnél-e kapni a befektetésedből, vagy inkább a tőke növekedésére fókuszálsz, és nem szeretnél a kifizetett osztalékokkal külön foglalkozni.

Az xStation platformon elérhető ETF Figyelő lehetővé teszi, hogy kiszűrd az ETF-eket osztalékpolitika alapján is, így könnyebben megtalálhatod az osztalékfizető és a felhalmozó ETF-eket is. Ezeket jellemzően „Dist” és „Acc” jelöléssel találod meg.

Befektetési stratégiák és a kapcsolódó kockázatok

Az ETF-eket leggyakrabban hosszú távú befektetők választják, de ezen belül is többféle megközelítés létezik. A két legismertebb stratégia a passzív és az aktív megközelítés.

Passzív „várjunk és meglátjuk” stratégia

Ebben az esetben a befektetők hosszú távú feltételezésekre építenek, és olyan ETF-eket vásárolnak, amelyeket hosszabb befektetési időtávra tartanak. A passzív befektetők nem akarnak gyorsan kiszállni ezekből a pozíciókból, hanem egy hosszú távú portfólió részeként tekintenek rájuk. Ez a megközelítés némileg Warren Buffett szemléletére emlékeztet, amely a fundamentális értékelés mellett a vállalatok üzleti növekedésébe és a jó vezetésbe vetett hitre épül.

Ha számodra nem elég a globális piacnak való általános kitettség, például az iShares MSCI World UCITS ETF-en keresztül, akkor az ETF-ek ennél jóval több lehetőséget kínálnak. A passzív befektetők különböző hosszú távú feltételezések mentén is választhatnak.

4 példa

1. A befektetők hihetnek a feltörekvő gazdaságok és a pénzügyi piacok hosszú távú növekedésében. Ezért elkezdhetnek olyan ETF-eket választani, amelyek ezekhez kapcsolódnak. India vagy Vietnam GDP-növekedése tekintélyes, Kína pedig továbbra is a világ legnagyobb nyersanyagtermelője. Az olyan ETF-ek, mint az iShares Core MSCI Emerging Markets (EIMI.UK) befektetési lehetőséget jelenthetnek a „feltörekvő piacok” minden hívője számára.

2. Sok befektető az amerikai vállalatok folyamatos növekedésének és a világpiacon való növekvő részesedésüknek a kilátását látja. Az S&P 500 indexet úgy lehet elképzelni, mint az Egyesült Államok 500 legnagyobb és potenciálisan legjobban teljesítő vállalatának diverzifikált kitettségét. Az index összetétele változik, és a korlátozó követelményeknek nem megfelelő vállalatok folyamatosan távoznak az indexből. Helyükre olyan más vállalatok részvényei kerülnek, amelyek megfelelnek a Standard & Poor's követelményeinek. Ennek eredményeként az index összetétele hosszú távon frissül, és a befektető „biztosítva van”, hogy az index jól tükrözi az amerikai vállalatok jelenlegi helyzetét. Az amerikai részvénypiacnak kitettséget kereső befektetők választhatják az iShares Core S&P 500 UCITS (CSPX.UK) részvényalapot.

3. Más befektetők az új technológiák, például a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika vagy a félvezetők növekedésében hisznek. Ők nemcsak az ágazati ETF-ekből, hanem a teljes Nasdaq 100 indexből is profitálhatnak, amely az amerikai technológiai vállalatok nagy számáról ismert. Így ebben az esetben a befektető elvárhatja, hogy a Nasdaq index hosszú távú teljesítménye az indexben szereplő vállalatoknak, például az Nvidia vagy az Alphabet (Google) kitettségén keresztül tükrözze az általános technológiai növekedést. Diverzifikált kitettséget keres a növekedési technológiai részvényekben? Nézze meg az iShares Nasdaq 100 UCITS (CNDX.UK) befektetési alapot.

4. Ha egy befektető hisz az arany árának hosszú távú emelkedésében, amelyet elsősorban a korlátozott kínálat támogat, akkor beszerezhet egy olyan ETF-et, amely közvetlenül az aranynak való kitettséget biztosít, mint például az iShares Gold ETF (IGLN.UK). Hasonló lehet a helyzet az olaj- vagy földgázárak esetében is, ahol a hosszú távú növekedési fundamentumokat látó befektetők ETF-ek széles skálájából választhatnak. Osztalékbefektetőként érdekelhetik az olyan osztalék ETF-ek, mint a Vanguard FTSE All-World High Dividend Yield UCITS (VHYD.UK).

Az ETF-ek rendkívül széles befektetési lehetőséget kínálnak a hosszú távú befektetők számára, a részvénypiacoktól kezdve az ingatlanokon át a technológiai szektorokig. Ha diverzifikált Befektetési tervet szeretnél kialakítani, ezeket a lehetőségeket mindenképpen érdemes számításba venned.

Ne feledd, ez a marketingközlemény tájékoztató és oktatási célokat szolgál. Nem minősül befektetési tanácsadásnak, és nem ajánl vagy javasol konkrét befektetési stratégiát. Az anyag nem veszi figyelembe a személyes pénzügyi helyzetedet, igényeidet vagy befektetési céljaidat.

Aktív „lendületes” stratégia

Vannak olyan befektetők, akik nem érzik vonzónak a hosszú távú tartást, vagy egyszerűen aktívabban szeretnének kereskedni a magasabb hozam reményében, vállalva a nagyobb kockázatot is. Az ETF-ekkel ugyanúgy lehet kereskedni, mint a részvényekkel, így tarthatod őket órákig, napokig, hetekig vagy akár hónapokig is. Ha kontrariánus szemléletben gondolkodsz, vagy a piac időzítésével próbálkozol, az ETF-ek erre is sok lehetőséget adnak.

4 példa

1. Azok a befektetők, akik a még mindig viszonylag erős világgazdaságban a magasabb infláció esélyét látják, olaj- vagy gázipari vállalatokba fektethetnek. Természetesen nehéz megjósolni a nyersanyagárakat, de azok a befektetők, akik követik az OPEC döntéseit vagy a makroadatokat, megtehetik ezt olyan ETF-részvények vásárlásával, mint a WisdomTree WTI Crude Oil (CRUDE.UK) vagy az iShares Oil & Gas Exploration & Production (IOGP.UK).
2. Azok, akik úgy gondolják, hogy az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a robotika vagy az automatizálás fejlődni fognak és uralni fogják az új gazdaságot (vagy csak a befektetők fantáziáját ragadják meg), az iShares Automation & Robotics (RBOT .UK) vagy a Global X Robotics & AI (BOTZ.UK) részvényein keresztül kitettséget szerezhetnek ezeknek a trendeknek. Tekintettel a technológiai ágazatok nagyobb volatilitására, ezek az ETF-ek rövid távú befektetőkkel is kereskedhetnek vagy vonzhatják őket.
3. Ön magas hozamú kötvénybefektető? Szeretne kitettséget szerezni egy agresszív kötvény- vagy ingatlanpiacon? Ezek az ETF-ek az iShares Fallen Angels High Yield Corp Bond (WIAU.UK), az iShares High Yield Bond UCITS (EUNW.UK) vagy az iShares Developed Markets Property UCITS (IDWP.UK) vagy az iShares Asia Property Yield (IASP.UK).
4. Az aktív ETF-kereskedők sokkal kockázatosabb, a mögöttes eszköz teljesítményét megsokszorozó tőkeáttételes ETF-eket használhatnak, mint például a WisdomTree S&P 500x3 Daily Leveraged (3USL.UK) vagy a Lyxor Nasdaq 100x2 Leveraged Daily UCITS (LQQFR). Vannak kevésbé népszerű, inverz ETF-ek is, amelyek vonzóak lehetnek az úgynevezett „shortolók” és spekulánsok számára, akik a földgázárak vagy a német részvénypiac esésére számítanak, és profitot akarnak termelni. Ilyen lehetőség a WisdomTree Natural Gas x3 Daily Short ETC (3NGS.UK) vagy a Lyxor Daily ShortDAX x2 (DSD.FR).

Ne feledd, ez a marketingközlemény tájékoztató és oktatási célokat szolgál. Nem minősül befektetési tanácsadásnak, és nem ajánl vagy javasol konkrét befektetési stratégiát. Az anyag nem veszi figyelembe a személyes pénzügyi helyzetedet, igényeidet vagy befektetési céljaidat.

Az ETF-ek nagyon hasznos elemei lehetnek bármilyen Befektetési tervnek és portfóliónak. Ugyanakkor az itt bemutatott lehetőségek csak a felszínt érintik. Minden esetben érdemes saját kutatást végezned. Egy ETF minőségét és kilátásait alapvetően meghatározza az, hogy pontosan milyen eszközöket tart. Ne elégedj meg egy rövid leírással, hanem mindig nézd meg az ETF összetételét, különösen akkor, ha részvényekbe fektet.

xStation: ETF figyelő 

Az XTB Csoportnál tudjuk, mennyire fontos, hogy könnyen át tudd szűrni a piacot, és gyorsan megtaláld azokat az eszközöket, amelyek megfelelnek a saját szempontjaidnak. Ezért tettük elérhetővé az xStation5 platformon az ETF Figyelőt, amely segít az ETF-ek keresésében, szűrésében és elemzésében.

Elsődleges szűrők 

Az ETF figyelő az xStation kereskedési platformon a „Piaci elemzések“ fül alatt elérhető eszköz, amely lehetővé teszi az ETF-ek hatékony keresését speciális szűrők segítségével.

Az ETF figyelő lehetővé teszi, hogy szűrje az ETF-eket az alábbiak alapján:

• régió, amelyben az ETF-et jegyzik,
• az ETF osztálya, azaz a portfólió, amelyből épül (áruk, részvények, vegyes modell),
• annak a piacnak a típusa, amelyen jegyzik. Vannak fejlett piacok, vegyes piacok és feltörekvő piacok, amelyek egyre nagyobb érdeklődésre tartanak számot a befektetők körében.

Vedd figyelembe, hogy a bemutatott adatok múltbeli teljesítményre utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

További szűrők

Kockázati besorolások 

Tudjuk, hogy az ETF-et kereső befektetők számára a kockázat kiemelten fontos szempont. Ezért a kiválasztott ETF-eknél olyan kutatócégek, mint a Morningstar, kockázati minősítéseit is megjelenítjük. Ezek az értékelések a múltbeli teljesítményen alapulnak, és azt mutatják meg, hogyan teljesített az adott alap más, hasonló alapokhoz képest. Minél magasabb egy ETF minősítése, annál kedvezőbb múltbeli teljesítményre utal.

Vedd figyelembe, hogy a bemutatott adatok múltbeli teljesítményre utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

Visszatérülési ráták adatai 

Az xStation ETF Figyelője részletes adatokat mutat egy-egy ETF-ről, például az 1 éves, 3 éves vagy akár 5 éves múltbeli hozamrátákról. Emellett alfa- és bétaértékeket is megjelenítünk, amelyeket sok befektető használ a befektetés jellemzőinek és relatív teljesítményének értékelésére.

Vedd figyelembe, hogy a bemutatott adatok múltbeli teljesítményre utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

ETF-ek működési költségei 

Az xStation ETF Figyelőben a TER-ről, vagyis a Total Expense Ratio értékéről is találsz információt, amely az adott ETF kezelésével és működtetésével kapcsolatos költségeket foglalja össze.

Ezek közé jellemzően a kezelési díjak és egyéb működési költségek tartoznak, például jogi vagy adminisztratív díjak. Ezek a költségek csökkentik az ETF értékét, ezért befektetői szempontból általában az alacsonyabb TER a kedvezőbb.

Vedd figyelembe, hogy a bemutatott adatok múltbeli teljesítményre utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

Nettó eszközök és standard szórás 

Az xStation ETF Figyelő megmutatja az ETF nettó eszközértékét is, vagyis az alap teljes pénzügyi értékét a kötelezettségei levonása után. Emellett a szórásról is találsz információt, amely az eszköz árfolyam-volatilitásának mérésére használható.

Osztalékmodell 

Az ETF osztalékmodellje szintén fontos szempont. Két fő típus létezik. Az osztalékot fizető ETF-eket „Dist” jelöléssel találod, ezek a megtermelt osztalékot vagy kamatot kifizetik a befektetőknek. A felhalmozó ETF-eket „Acc” jelölés mutatja, ezek pedig újra befektetik az osztalék- vagy kamatjövedelmet, így a kamatos kamat hatása érvényesülhet.

Vedd figyelembe, hogy a bemutatott adatok múltbeli teljesítményre utalnak, és ez nem megbízható mutatója a jövőbeni teljesítménynek.

Mikor érdemes ETF-befektetést választani? 

Az ETF-ek vonzó befektetési lehetőséget jelenthetnek, ha egy szélesebb szektorba szeretnél befektetni, vagy ha kevésbé szeretnél mélyen belemenni az egyes vállalatok elemzésébe. Az ilyen kutatás sok időt és szakértelmet igényelhet.

Az ETF-ek lehetővé teszik, hogy olyan vállalatok teljesítményéből részesedj, amelyek általában jól teljesítenek egy adott szektoron belül. Előfordulhat például, hogy a bankszektor összességében jól megy, és sok bankrészvény emelkedik. Más szektorok, mint az új technológiák, sokkal összetettebbek és kockázatosabbak lehetnek. Ezekben az ágazatokban egy-egy vállalat kiválasztása komoly szakértelmet igényelhet, míg ETF-en keresztül egyszerre több vállalatnak is kitettséget szerezhetsz.

Az ETF-ek általában könnyen hozzáférhetők és jól likvidek, ezért egyszerűen megvehetők és eladhatók a legtöbb platformon. Sokan úgy döntenek, hogy vegyes portfóliót építenek, amelyben részvények és ETF-ek is helyet kapnak. A lényeg az, hogy tisztában legyél az ETF-ek sajátosságaival, és kövesd azokat az iparágakat, amelyekbe befektetsz.

Az ETF-ek kereskedési órái 

Mikor lehet ETF-ekkel kereskedni? Ez különösen fontos lehet a napon belüli kereskedők számára. Az ETF-ek és ETF CFD-k kereskedése hétfőtől péntekig érhető el, vagyis akkor, amikor a tőzsdék nyitva tartanak. A pontos nyitvatartás mindig az adott tőzsdétől függ. Hétvégén a piacok zárva vannak, ilyenkor az ETF-ek árfolyama sem változik. Minden más időszakban viszont az árfolyam folyamatosan mozoghat.

Az ETF-kereskedés szempontjából általában a legaktívabb, leglikvidebb időszakok a legfontosabbak, mert ilyenkor a piaci volatilitás is nagyobb lehet. Ha magas a kereskedési volumen, az ETF-ek árfolyammozgása is élénkebbé válhat. Ezt befolyásolhatják fontos politikai vagy vállalati hírek, de az adott piaci szektorral kapcsolatos pozitív vagy negatív hangulat is. Ha viszont hosszú távú befektetésként tekintesz az ETF-ekre, akkor nem szükséges minden átmeneti piaci ingadozást követned.